A komor, álmosító, téli napokon bizony szükség lehet természetes élénkítőszerekre.  Ilyenkor legtöbben a kávéhoz vagy a teához fordulnak segítségért. A koffein kémiailag az alkaloidokhoz tartozik. A központi idegrendszerre hat, fokozza a szívműködést (növeli a pulzusszámot és a vérnyomást) valamint vízhajtó hatású. Vajon milyen növényekből juthatunk ehhez a csodaszerhez? 

TEA (Camellia sinensis)

A tea 6 méter magasra is megnövő örökzöld bokor, melynek leveleit hasznosítják. Őshazája Burma, de ma főként Kínában, Indiában és Grúziában termesztik. Termesztéséről annyit mindenképp tudni érdemes, hogy a teaültetvényeket általában domboldalra telepítik és a hároméves növényekről lehet betakarítani a leveleket. A zöld tea a frissen szedett, megszárított levelekből készül. A fekete tea készítésekor a leszedett leveleket füllesztik. A füllesztett levelek fermentálódnak, a zöld klorofill lebomlik, feketés színanyag képződik. A tealevelekhez a füllesztés során virágszirmokat is kevernek, így készül a például a jázmin- vagy a narancstea.

A kereskedelmi tételek általában 2,5-3,5% koffeint, teofillint, teobromint, 25-30% cserzőanyagot és 2-3% cukrot tartalmaznak. A teofillin is a központi idegrendszerre hat és a vízkiválasztó hatása a koffeinhez hasonló. A cserzőanyag-kiválás a tea készítésekor függ az áztatási időtől. A teafüvet 3-5 percig célszerű forró vízben áztatni, mivel ekkor csak 3-5% cserzőanyag oldódik ki a fűből. Az elfogyasztott, nagyobb mennyiségű cserzőanyag székrekedést okozhat. A tea fluortartalma miatt a fogszuvasodás megelőzésében is hatásos.

A maté 5-6 méter magas, trópusi, örökzöld fa. Nálunk még nem elterjedt, bár a drogériákban már megvásárolható a leveleiből készül filter.

Dél-Amerikában a teához hasonlóan fogyasztják. Forrázata füstös szagú. 1,5% koffeint, 10% csersavat tartalmaz.

Trópusi, 5-6 méter magas cserje vagy fa, melynek magjából készült italt fogyasztjuk. A piros színű termést, mely két magból (kávébabból) áll, teljesen érett állapotban takarítják be, vagy megvárják hogy a cserjén megaszalódjon.

A kávészemeket megtisztítják, füllesztik, majd pörkölik. A pörkölés adja a kávé barna színét. A különböző kereskedelmi kávék zamatát egyrészt az alapanyag (C. arabica, C. robusta vagy ezek keveréke), illetve a feldolgozás módszere befolyásolja. A pörkölt kávé 1-3% koffeint, 10-15% zsíros olajat és sok más komponenst is tartalmaz.

A kakaófa trópusi, 10-15 méter magas növény. Dél-Amerikában és Kelet-Ázsiában termesztik, de az ültetvény növényei sohasem magasabbak 3 méternél. A hosszúkás, barázdált termésben közel 60 mag található, ezekből készül a kakaó. A magokat fermentálják, így a fehér mag barnásra színeződik. A szárított, őrölt magvakat hozzák ezután forgalomba.

A kakaómag 1-3% teobromint, 0,3% koffeint 45-55% zsírosolajat (ebből lesz a finom kakaóvaj) és némi cserzőanyagot tartalmaz. A teobromin, bár a koffeinhez hasonló vegyület, nem hat a központi idegrendszerre. A magokat fermentálják, így a fehér színű magból barnás színű lesz. A szárított magokat hozzák ezután forgalomba.

A kóladió az Afrikában őshonos kólafa termése. A kávéhoz és a kakaóhoz hasonlóan a termésből nyert magot használják fel. A szárított magvak szintén barna színűek. 0,5-2,5% koffeint, némi teobromint, 4-5% csersavat és 20% keményítőt tartalmaznak.

Nem csoda, hogy az afrikai bennszülöttek körében a kólamagrágás rendkívül elterjedt, hiszen a kóladió felfrissíti a vérkeringést, segíti az izommunkát, csökkenti az éhségérzetet.