Kávé: áldás vagy méreg?

A koffein hihetetlen népszerűsége elsősorban az emberek megváltozott életritmusának, a „non-stop” aktivitást követelő modern életmódnak köszönhető.

Sokan el sem tudnák képzelni napjainkat egy-egy adag kávé vagy capuccino nélkül, sőt, a koncentráció javítása érdekében egyesek napi 5-10 csészével is megisznak.

Az előnyök és hátrányok tekintetében a vélemények megoszlanak: míg egyesek kifejezetten károsnak tartják, mások semmilyen egészségügyi kockázatot nem látnak serkentő hatásában.

  Elbutít a kávé?

A szenvedélyes kávéfogyasztók rendre arról számolnak be, hogy a reggeli „észkapcsoló” ital előtt egyszerűen képtelenek gondolkodni. Való igaz, hogy már felhörpintése után néhány perccel az agyi aktivitás élénkülésével – az agyi látó- és hallóközpont tevékenységének fokozódásával – számolhatunk, ám ez nem feltétlenül jelent előnyt.

A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a rendszeresen nagyobb mennyiségű kávét fogyasztók a reggeli koffeinadag után közel azonos mértékű agyi aktivitást mutatnak, mint a kávét csak ritkán ivók, koffein bevitele nélkül.

A rendszeres, nagyobb dózisban történő fogyasztás következtében tehát kialakul egyfajta „függőség”, melynek nyomán a forró ital hirtelen, lökésszerűen felszívódó koffeinje már elengedhetetlen lesz a normális agyműködéshez.

  Kávé és kockázatok

A kávé hangulatjavító, fáradtságérzetet csökkentő, munkabírást, koncentrációs képességet, valamint aktivitást növelő hatásai már elfogyasztása után néhány perccel jelentkeznek, és fél-egy órán belül érik el a maximumot. Bár ez a „doppingszer” valóban bizonyított (Amerikában pl. az emberek 90%-a fogyaszt kávét) számolnunk kell esetleges káros hatásaival is.

Az eddig napvilágot látott kutatások arról árulkodnak, hogy nagy mennyiségű (napi 5-6 csésze) kávé elfogyasztása a szérumkoleszterin-szint emelkedésével jár együtt, így növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Mivel ez a tulajdonsága nem koffeintartalmának, hanem két, a főzés közben kioldódó vegyületnek (kafesztol és kaveol) köszönhető, az instant fajtákra, valamint az egyéb koffeines italokra ez a hatás nem jellemző.

Persze a benne lévő koffein sem teljesen veszélytelen. Egyfelől elősegíti a szívritmuszavarok kialakulását, másrészt – a kalcium kiválasztását fokozó hatásának köszönhetően – csontritkuláshoz vezethet. Ráadásul vízhajtó tulajdonsággal is rendelkezik, ezért fogyasztása esetén fokozottan ügyelnünk kell a folyadékpótlásra!

Túladagolása veszélyes és igen kellemetlen tünetekkel (ingerlékenység, szívtáji fájdalmak, szívritmuszavarok, szorongás stb.) járhat, ezért legyünk óvatosak a bevitt koffeinmennyiséggel, és számoljunk az egyéb italok (pl. egyes üdítők, energiaitalok) valamint ételek (pl. csokoládé) koffeintartalmával is!

A kávéban lévő savak ugyancsak veszélyeket rejtenek: növelik a gyomorfekély kialakulásának kockázatát, ezért az éhgyomorra felhörpintett forró ital igen súlyos következményekkel járhat.

Egyes kutatások alapján bizonyos rákfajták (pl. hólyagrák, hasnyálmirigyrák) kialakulása is összefüggésbe hozható a kávé fogyasztásával, ám a vélemények mindmáig megoszlanak.

A szakértők többsége szerint napi egy-két adag elfogyasztása még egyáltalán nem jelent veszélyt, vannak azonban, akik szerint már ez a minimális mennyiség is problémákat okozhat.

Kóstolja meg a DXN ganoderma kávéját és érezze a különbséget!