A hasi zsírpárnák csökkentése – nem csak nőknek!

Lúgosítson Ganodermával

Vészjelző: a derékbőség

A lapos has több mint jó kinézet kérdése: az egészség megőrzésének eszköze. Ha a zsírtöbblet a has alsó részének bőre alatt helyezkedik el, a szívbetegség jelentősen fokozott kockázatával jár: veszélyesebb, mintha a testen bárhol másutt lenne. A nők is jobban tennék, ha a cellulitisz helyett a hasi zsírpárna mérete miatt aggódnának. Veszélyt jelez ugyanis, ha a derékbőség nőknél 88, férfiaknál 102 cm fölött van. A szívbetegségen túl a magas vérnyomásnak és az úgynevezett inzulinrezisztenciának (mely az időskori cukorbetegség kialakulásának legfontosabb előidézője) szintén kockázati tényezője a hasra lokalizált elhízás. A vizsgálatok kimutatták, hogy e cukorbetegségféle javulása akkor következik be, ha a hasi (és nem a testen egyéb helyen lévő) zsír mennyisége kezd csökkenni.

A hasi zsírszaporulat a májat is károsítja, úgy, hogy elősegíti a zsírmáj kialakulását. A zsírmájért ma is legtöbbször az alkoholt és a gyógyszereket tesszük felelőssé. Kevesebb szó esik arról, hogy a fölös zsír a májban is felhalmozódik és gyakran egyéb okkal nem magyarázható, de nyugtalanító májenzim-emelkedést okoz.

A negatív energiamérleg pozitív!

Minden olyan eszköz, mely a hasi zsírpárnát hivatott csökkenteni, jót tesz tehát az egészségnek. A legjobban azonban akkor járunk, ha nem a már kialakult "sörhasat" kell diétával eltüntetni vagy a lelógó zsír egy részét az agyonreklámozott zsírleszívással megszüntetni. Ha valaki már energiát fektet abba, hogy többet mozogjon és a hasizmait fokozottan igénybe vegye, akkor valószínűleg további minimális odafigyeléssel az étkezésén is tud úgy változtatni, hogy az egyrészt változatos maradjon, másrészt viszont a lebontott energia mégis több legyen a bevitt energiánál (a negatív energiamérleg ugyanis fogyáshoz vezet).

A hasi zsír eltüntetése a fitneszedzők szerint nemcsak a naponta, megfeszített munkával végzett felülések számán múlik, hanem a rendszerességen és a táplálkozáson is. A dinamikusabb, a test több izomcsoportját egy időben igénybe vevő mozgások (séta, kocogás, kardio edzés az edzőteremben) a hasi zsír eltüntetésének kísérletét is eredményesebbé teszik. Bármilyen gyakorlatot helyesen érdemes végezni: ez hatékonyabbá teszi mozgásainkat és megelőzi a fölösleges izomsérüléseket és a következményes fájdalmat. Az edző segít a helyes technika elsajátításában.

Mi mindenre jó a hastánc?

Nem tradicionálisan "hastáncoló" nemzetek leányai ma szívesen megtanulják ennek a táncnak a csínját-bínját. A hastánc jót tesz azoknak, akik növelni szeretnék hasizmaik feszességét, testük hajlékonyságát, gyermekszülés után visszanyerni hasizmaik régi tónusát. Mindezeken túlmenően a gát izomzatának erősítésével a hastánc a vizeletelcseppenési panaszokat is javítani tudja. Sokan azt hiszik, hogy a hastáncot a nők a szultán felajzása érdekében űzték, ez azonban nem így van, a háremhölgyek bármilyen meglepő leggyakrabban egymás között, testük karbantartása érdekében végezték.

A hastánc mindenki számára remek gyakorlat, függetlenül a testalkattól és az edzettségi szinttől. Ez a fajta mozgás ugyanis az egyes izomcsoportokat egymástól függetlenül dolgoztatja meg. A hastánc alapja a hasi, oldalsó és a gát izmainak ritmikus megfeszítését jelenti, mely ugyanakkor a hát és a gerincoszlop menti kis izmoknak az erősségét is fokozza. Ha valaki egy bizonyos izomcsoportra, például a has izmaira szeretne összpontosítani, mert az igényel fokozott kikarbantartást", azt is megteheti. Ez a mozgásfajta a csípő rugalmasságát is növelni tudja, ezáltal javítja a testnek a különböző felületeken történő mozgáshoz való alkalmazkodóképességét.

Négy láb, két kerék

A tandemkerékpározás kevésbé unalmas, mint egyedül, és nagyszerű izommunka. Oxigénigényes mozgás, és rengeteg kalóriát el tud égetni. A hasnak is jót tesz, mert a megfelelő testtartás fenntartásához a hasizmok megfeszítése is szükséges. Az, hogy párban kell csinálni, hozzájárul, hogy az ember kitartóbban, elkötelezettebben végezze. A deréknak, a láb izmainak és a lábikrának is jót tesz, mert ezen testrészek izmait is fokozottan igénybe veszi, amikor a páros akár 80 km/óra sebességre is felgyorsul.

Futás hátrafelé!

Ez a kicsit furcsának tűnő mozgás, mely lehet, hogy többször földre küldi a gyakorlatlanokat, egyre inkább polgárjogot nyer a sokszor egészségmániásnak nevezett Egyesült Államokban. Minden tavasszal a New York-i Central Parkban sokan felsorakoznak a rajtnál, hogy futni kezdjenek hátrafelé.

A hátrafutás a labdarúgók rendes edzésének része, és célja, hogy a fenék és az alsó testfél izmait erősítse. Egyesek szerint azért is hasznos, mert hátrafelé futáskor a test súlypontját máshová kell helyezni, és ezért inkább a hátsó testfél izmait veszi igénybe. Az amerikai edzők megfigyelték, hogy azok a sportolók, akik a hátrafelé futást edzésük részeként rendszeresen gyakorolták, kevesebb térdszalagsérülést szenvedtek el. E mozgás pártolói azt javasolják, hogy gyakorlatozásra nagyobb szabad területet vegyünk igénybe, és nem egyenes vonalban hátrafelé, hanem enyhe ív alakban érdemes futni. Így megkíméljük magunkat attól, hogy a nyakunk és gerincünk megfájduljon a folytonos hátrafelé tekintgetéstől.

Reméljük, hogy e néhány gyakorlat hozzásegít nemcsak ahhoz, hogy testalkatunk önmagunk számára elfogadhatóbbá váljon, hanem ahhoz is, hogy a jobban kinéző test belső része egészségesebb maradjon.

Szerző: Dr. Szilágyi Tibor