Nemzetközi üzlet

A válasz egyszerű, az emberek instant kávékkal kapcsolatos tapasztalatai alapján méltán számítanak rosszabb minőségű italra, hiszen régebben, de még napjainkban is nagyon rossz minőségű termékekkel lehet találkozni a hazai piacon. A boltok nagy részben kávékeverékből (pótkávé és valódi kávé keveréke), vagy pótkávéból készült alacsony minőségű termékeket forgalmazzák, és általában a nagy vending gépek instant kínálata is kritikán aluli.

Szereti Ön a kávét? Szerte a világon milliárdok hódolnak a "fekete leves" élvezetének. Isszák olasz módra, eszpresszóként elkészítve (mi is így szeretjük a legjobban), kapucsínóként, tejeskávéként, amerikai módra hosszú kávéként, törökösen elkészítve vagy éppen újabb módra jegeskávéként. Bármennyire meglepő, mindössze két fő típusú kávébab létezik: az arabica és a robusta. A robusta a világ termelésének 80%-át adja, ám kevésbé ízletes, kesernyés ital főzhető belőle.

A kávé felfedezésének történetéről több legenda is szól: Az egyik Káldi és a táncoló kecskék legendája.

A kávé élénkítő hatását Káldi, az abesszíniai kecskepásztor fedezte fel, miközben kecskéit legeltette. Napközben az állatok előszeretettel rágcsálták egy ismeretlen cserje levelét és piros színű bogyóit és ettől egész este élénken viselkedtek, holott korábban éjszaka nyugodtak voltak. Káldi másnap maga is megkóstolta az ismeretlen piros bogyókat és így ő is megtapasztalta a kávészemek élénkítő hatását.

Kávé: áldás vagy méreg?

A koffein hihetetlen népszerűsége elsősorban az emberek megváltozott életritmusának, a „non-stop” aktivitást követelő modern életmódnak köszönhető.

Sokan el sem tudnák képzelni napjainkat egy-egy adag kávé vagy capuccino nélkül, sőt, a koncentráció javítása érdekében egyesek napi 5-10 csészével is megisznak.

Az előnyök és hátrányok tekintetében a vélemények megoszlanak: míg egyesek kifejezetten károsnak tartják, mások semmilyen egészségügyi kockázatot nem látnak serkentő hatásában.

Mikor igyunk kávét?

A minap megütötte a szemem az Index egyik cikke, ami arról szólt, hogy a tudomány szerint mikor kell kávézni. Naná, hogy végigolvastam, mert nagyon kíváncsi voltam, hogy jókor iszom e a kávé(i)mat.

Sajnos a válasz: nem. Azonban ez engem végül is nem érdekel.

A cikkben szereplő Steven Miller idegkutató tudományos alapon közelíti meg a kávéivás ideális állapotát. Azt sugallja, hogy a kávéval a szervezetbe kerülő koffein hatásmechanizmusa 9:30 és 11:30 között a legideálisabb, ugyanis ekkor esik le a kortizol koncentrációja a vérben.

A komor, álmosító, téli napokon bizony szükség lehet természetes élénkítőszerekre.  Ilyenkor legtöbben a kávéhoz vagy a teához fordulnak segítségért. A koffein kémiailag az alkaloidokhoz tartozik. A központi idegrendszerre hat, fokozza a szívműködést (növeli a pulzusszámot és a vérnyomást) valamint vízhajtó hatású. Vajon milyen növényekből juthatunk ehhez a csodaszerhez? 

TEA (Camellia sinensis)

A tea 6 méter magasra is megnövő örökzöld bokor, melynek leveleit hasznosítják.

A kávé hatásai

Ganoderma gyógygomba hatásai

A Ganoderma gyógygomba hatásai a keleti kultúrák mellett egyre jobban elismert a nyugati orvostudományban is. Egyre több kísérlet folyik a Ganoderma gyógygombák jótékony hatásairól.

A Ganoderma gombát több mint ezer évig misztérium övezte. Csak annyit tudtak az emberek, hogy a Ganoderma gyógygomba megőrzi a fiatalságot, és rendszeres fogyasztása hosszú életet biztosít.